Az Ajurvédáról való mélyebb megértéshez szükséges néhány alapfogalmat és a mögöttük húzódó tartalmat is megérteni. Az elmúlt néhány évtizedben amióta ez az időtlen tudomány jelen van a nyugati világban, már többé-kevésbé megértettük, hogy az őselemek a Dósákon (Vata, Pitta, Kapha) keresztül, hogy vesznek részt a világegyetem és természetesen az emberi fiziológia felépülésében és működésében. A legtöbbeknek azonban nincs vagy nincs alaposabb megértése a további kifejezéseket illetően, mint az Aldósák, a Datuk (testszövetek) ,az Agni (emésztő tűz) és annak különböző fajtái a testben valamint ezen cikk témáját képező Gúnákról. Márpedig minden ami létrejön illetve működik a teremtésben jellemezhető a három Gúna egyikével vagy akár egyszerre többel is. A Gúnákat úgy lehetne leginkább jellemezni, mint a változó életet létrehozó erőhatásokat illetve azok következményeit. Mivel a Gúnák mindenütt jelen vannak így az ételeinket és az azokhoz szükséges alapanyagokat is lehet kategorizálni a fényükben.
Az Ajurvédában létezik egy frappáns megállapítás, amely a következőképpen hangzik: ’’Az vagy amit megeszel’’ ez a roppant tömör és egyszerű megállapítás végtelen jelentőséggel és igazsággal bír. Az orvosok és gyógyítók, hogy a Gúnák szemszögéből érzékeltessék e mondás mögött megbúvó bölcsességet, az elefánt, a tigris és a sakál szemléletes példáját használják.
Az elefánt egy kizárólag növényeket fogyasztó állat, amely nagy és kellőképpen intelligens, hogy emberi környezetben éljen, dolgozzon. Az elefánt a szattvát, szatvikus minőséget szimbolizálja.
Példánkban a tigris a radzsaszi minőséget jelenti. Megöl és megesz más állatokat és húsevő természete vaddá és agresszívvé teszi őt. A nyughatatlan és erős tigris mindig zsákmány után portyázik.
A sakál szimbolizálja esetünkben a tamasz(i) minőséget. Ravasz. félős és lusta. Nappal rejtőzködik és más állatok által meghagyott maradékokon él.
A mi célunk ,hogy az elefánt szatvikus minőségét megvalósítsuk életünk során. Ezt úgy érhetjük el, ha megvizsgáljuk és megváltoztatjuk étkezési szokásainkat a következő javaslatokkal:
- Fogyasszunk könnyű növényi ételeket, mint pl. gyümölcsök, magok, gabonák,egész és feles (sárga) mungbab, mandula amelyek növelik a nyugalmat, tisztaságot és a kreativítást az elmében, más szóval emelik a szattvát.
- Használjunk ghít (tisztított vaj) a főzéshez, mint közvetítőt a tápanyagok beépülésében. A ghí a vajtól eltérően mentes minden a tejben megtalálható szilárd anyagtól, mint pl.fehérjék és laktózt valamint vizet sem tartalmaz már. Csodálatos tápláló és gyógyító hatásai vannak és ez mellett finom íze és aromája is. Áthatoló minőségének köszönhetően kiváló segítség a különböző nyomelemek, ásványi anyagok felszívódásában miközben olajozza a szöveteket.
- Amennyire csak lehetséges tartózkodjunk a fagyasztott, feldolgozott, mesterségesen színezett, konzervált és kémiailag tartósított ételek fogyasztásától. Ezek az ételek ámát (méreganyagok megnevezése az Ajurvédában) és mérgező emésztetlen anyagokat eredményeznek a testben amelyek terhelik az emésztést (Agni=emésztő tűz) csökkentik a vitalitást (életerőt) és nem termelnek szatvát.
- Nyers ételek helyett együnk főttet. Az Ajurvéda úgy tartja, hogy az ételekben található tápanyagok addig nem tudnak beépülni, amíg az Agni (emésztő tűz) hő formájában alkalmassá nem teszi őket. Az Ajurvédikus receptekhez használjunk ghít és melegítő hatású fűszereket ,mint pl.római kömény, gyömbér stb. Kerüljük az erjedt ,erjesztett ételeket amelyekben a táplálékok lebomlása már a fogyasztás előtt elkezdődött. Az ilyen ételek, mint pl.ecet, ketchup, élesztővel készült kenyér, alkohol, tamaszt illetve tompaságot eredményeznek az elmében.
- Mindig egy kicsivel kevesebbet együnk, mint az éppen jelen lévő éhségérzet!
- Legyünk rendszeresek az étkezések időpontját illetően!
A három Gúnát megtestesítő minőségeket nehéz lenne pontosan meghatározni egy-két szóban, de ha mégis meg kellene próbálnunk akkor valahogy így nézne ki:
szatva – tisztaság, életerő
radzsasz – szenvedélyesség, vágyakkal teliség
tamasz – tompaság, tudatlanság, sötétség
Befejezésként pedig álljon itt egy rövid kis idézet a Bhagavad-Gítából:
Az Úr Krisna a kuruksétrai csatamezőn eképpen szólt korának legnagyobb harcosához Ardzsunához:
’’nisztrai gunjo bhav ardzsuna…..jógaszta kuru karmani’’
Legyél a három gúna nélkül derék Ardzsuna…..alapozódj meg a létben (Jóga állapotában) és onnan cselekedj!
Hétköznapi nyelvre lefordítva: kerülj gondolatmentes állapotba (transzcendálj) és a napi rendszeres gyakorlással az elmében a Jóga állapotát spontán megtartva, cselekedj!
Ajánlott irodalom: Maharishi Mahesh Yogi: Bhagavad Gíta 1-6 fejezet
