A Védáknak az egészséges életmóddal, illetve szelíd gyógymódokkal foglalkozó ága az Ajurvéda. A kifejezés két szóból áll össze: az aju szó életet, a véda tudást, teljes tudást vagy tudományt jelent. Az Ajurvéda tehát az élet tudománya. Korát nehéz lenne meghatározni. Bár a legtöbben sok ezer évesnek tartják, valójában egy időtlen tudomány, amely a teremtéssel egyidős.
Az Ajurvéda a létet, illetve az egészséget teljesen más szemszögből közelíti meg, mint az eddig megismert egészséggel, illetve gyógyítással foglalkozó rendszerek.
De mitől is más ez az ősi tudás?
Minden, ami a teremtésben megnyilvánul, rendelkezik bizonyos jellemzőkkel vagy minőségekkel, amelyek az 5 őselem egyikének vagy akár egyszerre többnek a tulajdonságaival is rendelkezhetnek.
Az 5 őselem megnyilvánulási sorrendben a következők: űr vagy tér, levegő, tűz, víz, föld. Az Ajurvéda az 5 őselemet úgynevezett 3 dósába csoportosítja. Ezek a Vata, Pitta, Kapha. A Vata dósa tartalmazza a tér és levegő elemeket illetve azok minőségeit. A Pitta dósában a tűz eleme dominál, de mellékelemként megtalálható még a víz illetve annak tulajdonságai. A Kapha dósa pedig a víz és föld elemeket illetve az azokra jellemző minőségeket hordozza. Mindenkiben más és más arányban vannak jelen ezek az elemek és ebből már tisztán látszik, hogy ha még vannak is nagyon hasonló testtípusok, teljesen azonosak nincsenek. Ez viszont egyértelműen azt jelzi, hogy az Ajurvéda minden egyes embert, illetve betegséget egyedülálló egységként, teljesen egyedi esetként kezel.
Mindenkinek van egy vele született testtípusa ami nem változik, a dósák ugyanakkor roppant érzékenyek a külső ingerekre, mint például az időjárás, az étel és más egyéb tényezők. Bár az alap testtípus nem változik, mégis a dósák egyensúlya hajlamos felborulni és tulajdonképpen az Ajurvéda a betegségek első fázisának azt tartja, amikor egy vagy akár több dósa elkezd felhalmozódni és így egyensúlytalan állapot jön létre a testben.
Nézzük, ez miként is megy végbe. Például egy domináns Vata testtípussal rendelkező illető, aki mint tudjuk sok tér- és levegő elemmel rendelkezik, nagyon rosszul viseli a szelet, ami a levegő jegyeit testesíti meg. De nem csak a szél, hanem az olyan táplálékok, amelyek sok levegő minőséggel rendelkeznek, szintén irritálják a Vata dósát!(Ilyenek pl.: karfiol, káposzta, babok stb.) Vagy vegyünk egy Pitta típusú illetőt, akiben sok a tűz minőség. Ha ez az illető sokat tartózkodik a tűző napon vagy sok csípős, fűszeres ételt eszik, kiteszi magát annak, hogy Pitta dósája, ami nála meghatározó, izgatott állapotba kerüljön és ezzel létrejöjjön az Ajurvéda által a megbetegedés első lépcsőjének tartott állapot. Ugyanez egy Kapha típusú embernél lehet, hogy soha vagy csak hosszú idő elteltével okoz problémát.
Ebből jól látszik, hogy minden egyes testtípus külön életvitelt és probléma esetén pedig különböző kezelést igényel. Nagyon fontos megjegyezni, hogy egy adott megbetegedés esetén az Ajurvéda soha nem a megbetegedett szervre vagy testrészre helyezi a hangsúlyt, hanem a kiváltó okokra és az eredeti egyensúly helyreállítására.
Az egyén testtípusának meghatározására az Ajurvéda a pulzus-diagnózist használja. Amikor ezt a roppant finom vizsgálatot végzi a Vaidja ( Ajurvéda orvos ), életmód tanácsadó, akkor nem csak a testtípust térképezi fel, hanem az egyensúlytalanságot is, ami a külső hatások vagy nem megfelelő életvitel következtében jött létre.
Továbbá a különböző szervek problémáira is ”ráláthat” a pulzuson keresztül, és az életvitelre, táplálkozásra illetve pihenésre adott tanácsaival segít azok megszüntetésében.
