Míg a jógát Amerikában általában az Indiából származó hajlító és nyújtó gyakorlatok különböző formájának tekintik, a jóga szó valójában ennél sokkal többet jelent, mondhatni gyűjtőfogalom, ami magában foglalja a mély meditációt is, azaz a csendben, csukott szemmel és ülő helyzetben végzett gyakorlatokat. Azonban a jóga Indiában egy lelkiállapot, ami nem csupán a fizikai gyakorlatból áll.
A jóga elsődleges szövegét Maharishi Patanjali Jóga-szútráinak nevezik. Ez a szöveg 195 rövid aforizmából, úgynevezett szútrából áll.
A jógát valójában a Jóga-szútrák második szútrája határozza meg, ami szanszkrit nyelven így hangzik: „yogash chitta-vritti-nirodhah.” Magyarul: „A jóga az elme tevékenységének teljes megnyugvása.” (A jóga az elme [chitta] tevékenységének [vritti] teljes megnyugvása [nirodha].) Ez tekinthető a jóga klasszikus megfogalmazásának.
Patanjali Jóga-szútrája a tudatállapot elmélyedését szamádhiként határozza meg. A szamádhi az az elme teljesen tökéletesen lecsendesedett állapota, ahol az egyén a „tiszta, korlátlan tudattal” kerül egységbe, ami az egész világegyetem alapja, ahol nincsenek gondolatok, valamint a meditációnak sincsen tárgya. Habár mind a keleti, mind a nyugati tudósok sokáig úgy vélték, hogy ezt az állapotot rendkívül nehéz elérni, a bölcs Maharishi Mahesh Yogi védikus tudós tanításai alapján, aki megismertette a világgal a Transzcendentális Meditáció technikáját, a mi nemzedékünk tanúsítja a mély meditáció természetességét.
A meditáció elsajátítására valahogyan úgy gondolok, mint ahogyan megtanulunk úszni. Egy kezdő hajlamos túl sok erőfeszítést tenni és emiatt csak csapkodja a vizet maga körül. Azonban a megfelelő instrukciókkal megtanulható, hogy hogyan maradjon az ember nyugodt a vízben, hogyan végezzen sima mozdulatokat, és ezáltal erőfeszítés nélkül tudjon siklani a vízben. A megfelelő instrukciókkal a meditáció sem igényel jelentős erőfeszítéseket.
Azok, akik ismerik a Jóga-szútrát, tudják, hogy a szamádhi olyasvalami, amely nem önállóan fejlődik az emberben, hanem a jóga további ágaival együtt. Ez a jóga nyolc ága közül az utolsó, amelyet astanga jogának hívnak (ashta jelentése „nyolc”, az anga jelentése pedig „ág”). Az utolsó három ág (dháraná, dhjána és szamádhi) a meditációhoz kapcsolódik. Úgy gondolom, hogy a legtöbb meditációs rendszer jó dháranában, de nagyon kevés rendszer érti meg valójában a dhjánát.
Tekintsük át ezt egy kicsit részletesebben! A dháranát általában koncentrációnak vagy stabilitásnak fordítják. Ez egy meditációs objektumra, például egy mantrára fókuszál, amit mentálisan ismétel újra és újra. Olyan, mintha az egyes vízcseppekre koncentrálnánk, mivel a meditáció tárgya egyetlen dolog.
A dhjána teljesen más, ami magában foglalja a fókusz hiányát, az erőfeszítés hiányát, valamint a koncentráció hiányát. A dhjánában a meditáció tárgya nem felfogható. Míg a dháraná olyan, mint az egyes vízcseppek önmaguk, a dhjána olyan, mint az olaj folyamatos áramlása az üvegen. Ezen a ponton jelenik meg a Transzcendentális Meditáció mint a meditáció megértésének és gyakorlatának módszere. A TM lehetővé teszi a hallgatói számára, hogy a kezdetektől fogva elérjék a dhjánát, majd rendszeresen megtapasztalják a szamádhit. Időnként előfordul, hogy már a TM-gyakorlat első napján valaki azt mondja: “Ez olyan könnyű, csendes és egyszerű volt – az agyam a tökéletes béke állapotában volt minden erőfeszítés nélkül.”
Az elmúlt huszonöt évben a Maharishi Menedzsment Egyetemen tanítottam. Egy olyan felsőoktatási intézményben, ahol a hallgatók, az oktatók és az alkalmazottak mind gyakorolják jógát és a Transzcendentális Meditációt, amik a hagyományos egyetemi tanterv részét képezik. Hihetetlen örömmel tölt el látni, hogy hallgatóim megkezdik a jóga és meditációs tanulmányaikat, majd minden erőfeszítés nélkül, természetes módon érik el a szamádhi állapotát, ami így egy ideális alapot nyújt a jóga minden aspektusának tanulmányozásához.
Természetesen a jóga ágai minden szempontból lenyűgözőek: az öt jama, az öt nijama, az ászana, a pránajáma, a pratjáhára, a dháraná, a dhjána és a szamádhi. Egyiket sem nehéz megérteni és gyakorolni, azonban a hasznuk jelentős. A jóga gyakorlásával nagyon sok mindent el lehet érni. Gondoljunk csak bele: az elme rendezése, a belső béke megteremtése, vágyakozás az intelligencia legmélyebb szintjére, a körülöttünk lévő vibrálás megtapasztalása, továbbá a holisztikus egészség és a boldogság – ez mind az ősi élet tudományának és gyakorlásának a természetes eredménye. Az elkövetkező hetekben többet is megtudhat a jóga különböző dimenzióiról. Hamarosan folytatjuk!
Díjmentes TM ismertető előadásra itt regisztrálhatszt:https://tmeditacio.hu/ismerteto-eloadasok
Thomas Egenes B.A. diplomáját a Notre Dame Egyetemen szerezte, M.A. és Ph.D. tanulmányait a Virginiai Egyetemen végezte. Jelenleg a szanszkrit professzora a Maharishi Menedzsment Egyetemen (Fairfield, Iowa, USA).
Dr. Egenes a Bevezetés a szanszkritba c. könyv szerzője (első és második kötet), valamint az újonnan kiadott Jóga-szútrák (Maharishi Patanjali Yoga Sutra) fordítója.
Forrás: Thomas Egenes: The yoga sutra and deep meditation.
